Óriási összegeket fordít a kormány a vidék fejlesztésére 2021-től. Ám hogyan hasznosul ez a több ezer milliárd forint, és miért is érdemes a fiataloknak vidéken tervezni a jövőt? Mindezekről, az most induló agrár-szuperegyetemről, illetve a divatba jövő kézműves élelmiszerekről is kérdeztük Nagy István agrárminisztert.
Korábban sosem tapasztalt mértékű, 4265 milliárdos támogatást fordít a kormány a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig. Ez a szinte felfoghatatlanul nagy összeg milyen célokat szolgál? Nincs túlfinanszírozva a 21. századi igényekhez képest az agrárium?
Történelmi léptékű támogatásról beszélhetünk, ami arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítunk az uniós vidékfejlesztési források mellé. Ez nem véletlen: ha magyar megmaradásról beszélünk, nagyon komoly trendváltást kell előidézni a magyar vidékről való gondolkodásunkban. A magyar kormány 2010 óta azt vallja, hogy a vidék megerősödése számos előnyt és lehetőséget hordoz magában. Az elmúlt évek gazdasági növekedése tette lehetővé, hogy ilyen mértékű forrást fordíthassunk vidékre. Felismertük, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak. Ne feledjük, hogy 7
és ez összefügg környezetünk megóvásának kérdésével is. Ilyen célok mentén fog hasznosulni mindaz a forrás, amit az agráriumba és az élelmiszeriparba invesztálunk. A következő hétéves uniós ciklus során 4265 milliárdot fordítunk e területekre, ez az előző ciklus háromszorosát jelenti. Továbbá nagy hangsúlyváltást is, ami azt tükrözi, hogy meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki.
Milyen konkrét fejlesztésekben realizálódik ez az összeg?
Terveink szerint a 4265 milliárdos forrást beruházásokra tervezzük fordítani, infrastrukturális fejlesztések technológiai korszerűsítésre. Jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárdot pedig területalapú támogatásként a földhasználóknak fogunk kiosztani. Fontos hangsúlyozni, hogy emellett továbbra is működni fog majd a Magyar Falu Program, valamint a falusi CSOK kiterjesztése is zajlik. Így a magyar vidék erősítése és megújulása is előtérbe kerül. Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is.
A magyar kis- és középtelepülésekre az utóbbi húsz évben a folyamatos elvándorlás, elöregedés jellemző. Hogyan befolyásolhatja ezeket a demográfiai trendeket az agrártámogatás?
Az elmúlt évtizedekhez viszonyítva végre perspektíva lesz vidéken boldogulni mindenki számára. A szolgáltatások elérhető távolságban vannak, nagyléptékű közút- és intézményfejlesztés zajlik, hogy mobilitást biztosíthassunk a fiataloknak. Célunk, hogy olyan élet- és munkakörülményeket teremtsünk, amik vonzóbb és egészségesebb alternatívát jelentenek a városi életvitel mellett. A falvak életképességét és az ott lakók motivációját kell visszaadnunk, ugyanis a kistelepülések elsorvadása akkor kezdődött, amikor lakói úgy döntöttek, hogy nem művelik meg a kertet. Ezért biztosítottunk pályázati lehetőséget 5,5 milliárd forint értékben. Támogatjuk a legkisebb termelőket 5 millió Ft értékig, és biztosítunk pályázati lehetőséget az önkormányzatoknak is 100 millió forintos összeghatárig, hogy a piacokat korszerűsítsék. A kertekben előállított kézműves terméknek legyen korszerű XXI századi nívójú értékesítési helye. Szerencsénkre az elmúlt évek életviteli és fogyasztási trendjei is nekünk kedveznek.
Ez mit jelent pontosan?
A város gyakran mérgező és túlzsúfolt kílmájával szemben egyre divatosabbá válik a vidéki életmód, a kertművelés. Presztízzsé vált saját kezünk munkáját az asztalra helyezni, keletje lett a kézműves termékeknek akár a szűk családban, akár egy-egy baráti társaságban. Gondoljunk csak a kistermelői hús- és tejipari termékekre, a lekvárokra, szörpökre.
A támogatásokkal szeretnénk lehetőséget teremteni mindazoknak, akik úgy érzik megcsömörlöttek a városi forgatagtól, nyugalomra és magas életminőségre vágynak. Célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék.
A Covid-járvány számos gazdasági szektor a földre küldött, mi a helyzet a mezőgazdasággal, hogyan vészelte át a koronavírust?
A járványhelyzet rávilágított arra, hogy a határok bármikor lezáródhatnak, az élelmiszerbiztonság pedig stratégiai kérdés, ami a vidék kezében van. Az agrárium szereplőit a hősies helytállás és folyamatos küzdelem jellemezte. Hiszen járványveszély ide vagy oda, a gazdának hajnalban ugyanúgy fel kellett kelnie, el kellett látni az állatokat, mint eddig, a tejgazdasági dolgozóknak ugyanúgy be kellett menniük az üzemekbe, mint korábban. Embereket el lehet bocsátani, home office-ba lehet helyezni, de az élelmiszertermelés nem állhat meg, ennivalót mindennap az asztalra kell helyezni. Ahogy a járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés például megállhat, ám a mezőgazdaság sohasem. Ez egy ezeréves tradíció, ami most újra felértékelődött, és az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
Nemzetközi viszonylatban tekintve a magyar agrárium hogyan teljesített a pandémia idején?
Kiemelkedő eredményességgel! Csak néhány adatot hadd említsek: a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4%-os csökkenés volt. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, az EUROSTAT adatai szerint a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett hazánkban, amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után. Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett. Ennél is fontosabb, hogy közelebb hoztuk a termelőket a vásárlókhoz, megerősödött a helyi piacok szerepe, felértékelődtek a helyi termékek.
Milyen szerepe lehet a vidéknek a 21. században?
A vidéktámogatás hosszú távú befektetést generál, a megújulás alapköve, és ez az, ami pénzben kifejezhetetlen. Az egész világ identitásválságban van, nem ismerjük a szomszédunkat, nem tarjuk a kapcsolatot a környezetünkkel, elidegenedtünk egymástól. A falu közössége viszont egymás támogatására épül, itt biztonságos és összetartó közegben nőhet fel egy gyermek. Ennek szimbóluma az a kezdeményezés is, hogy minden gyermek után ültessünk tíz fát. A 21. század a közösségre épül, ez az, amit sohasem vehetnek el tőlünk. Olyan ez, mint a nádszál példája. Milyen könnyen eltörik egyedül, de amikor egy nagy területet borít nád, erősítik egymást. Ilyenek vagyunk mi, emberek is egy falusi közösségben.
Nádszálból vagyunk, de sok nádszál együtt a legnagyobb viharokat is tudja állni. Ez a vidék titka, a kultúra és a hagyomány megőrzésének titka. Ezt mutatja a magyar gasztronómia megújulása is, az utóbbi években elnyert Michelin-csillagok: magyar nyersanyagokra hagyatkozva lehet és érdemes alkotni. A vidéki lét a hagyományok továbbélését biztosítja, erre építkezhetnek a 21. század fiataljai.
A faültetést említette, ennek szervezett formája a Településfásítási Program. Miben több ez egy szimbolikus akciósorozatnál?
12 ezer fát ültettünk eddig, ezt fogjuk megduplázni. Egymilliárd forintot fordítunk a program folytatására, és arra törekszünk, hogy a jövőben Magyarország minden településén lehessen fát ültetni. Ezer szállal kötődünk az anyaföldhöz, ide gyökerezünk, itt tervezzük a jövőnket. Ám a faültetés nem csupán szimbolikus gesztus, hanem közösségi program is, miközben a társadalom figyelmét felhívjuk a teremtett világ fontosságára. Minden egyes elültetett fa a jövőbe vetett bizalom. A program során megszólítjuk a civil szervezeteket, a lakóközösséget, így válik közös, építő tevékenységgé egy-egy fa ültetése.
Fontos hír, hogy megalapították a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Mi szükség van egy ilyen hatalmasra duzzasztott intézményre, miközben a magyar gazdálkodók mindössze 4%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel?
Egész pontosan tizenegy egyetem tizennyolc kara integrálódik egy intézménybe, és ennek létjogát a megváltozott körülmények szolgáltatják. Rohamos léptékben változik az agrártudomány, zajlik egy klímaváltozási folyamat, átalakulnak a takarmányozási körülmények, új növényvédő szereket állítanak elő. Ki kell emelni az étkezési szokásaink változását, az új élelmiszer-feldolgozási technológiákat: mindezekhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplinaris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében. A precíziós, több tudományterület eredményeit integráló gazdálkodás már ugyanis felváltotta a csak fizikai munkaerőre épülőt. Tudjuk továbbá, hogy az agrárium életforma is, ehhez ad tudatosságot a fiatalok korszerű képzése.
Az egyetem kuratóriuma így is meglepő: az agrárszakemberek mellett Lázár János és Csányi Sándor is feltűnik. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ők hogyan kerülnek a testületbe?
Érdemes tisztázni, hogy nem a kuratórium határozza meg a képzési ívet vagy írja a tankönyveket. A kuratórium vagyonkezelő testület, feladata a megfelelő feltételek biztosítása, hogy a diákok, kutatók, oktatók szabadon dolgozhassanak és tanulhassanak. Ha azért küzdünk, hogy a magyar agrártudomány záloga lehessen a magyar vidék, tágabban a magyar gazdaság megújulásának, akkor az akadémikusok mellett a szakmai iránt elkötelezett, kiváló pénzügyi szakemberekre van szükségünk. Egyébként a Lázár János által koordinált mezőhegyesi mintagazdaság fontos kapcsolódási pontot jelent szakmai téren. Emellett a kuratórium lobbiereje is kifejezetten kiemelt szempont az intézmény hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
***
Fénykép: Földházi Árpád
Súlyos betegsége idején hazugsággal vádolták meg őt Donald Tuskék, és most lengyel szenvedélyességgel beszél hazája helyzetéről Zbigniew Ziobro, a korábbi lengyel igazságügyi miniszter. Interjúnk!
Szerintem Magyar Péternek is jót tenne két hét pihenés.
Egyre több sajtóorgánum számol be arról, hogy 2025-ben a Szentatya látogatást tehet a háború sújtotta országban.
Az ukrán elnök különleges meghívásban részesült.
Emelkedett a minimálbér, ehhez kapcsolódóan pedig több juttatás és adókedvezmény is változott. Mindezek mellett pedig elindult a Vidéki otthonfelújítási program. Mutatjuk a részleteket!
Az ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna elkötelezett a NATO-tagság felé.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
